Ako sa bude synodalita konkrétne uskutočňovať?
Toto kráčanie spolu, počúvanie a rozlišovanie (synodalita) sa bude uskutočňovať cez stretnutia v malých skupinách, kde sa budeme zamýšľať nad niektorou z desiatich tém, ktoré nám ponúka Svätý Otec. Spoločné zamýšľanie sa nad týmito témami nám má pomôcť hlbšie uvedomiť, čo je podstata Cirkvi a kde sa ja v nej nachádzam. Tieto stretnutia nazývame konzultácie.
Konzultácie budú prebiehať formou stretnutí v malých skupinách – do 10 ľudí, kde bude mať každý účastník možnosť slobodne sa vyjadriť k daným témam. Otázky sú dané dopredu a pred každým stretnutím budeme mať čas sa nad nimi zamyslieť. Stretnutie vedie moderátor, ktorého úlohou je vytvoriť atmosféru prijatia a dôvery, aby sa všetci cítili slobodní vyjadriť svoj názor. Počas týchto stretnutí sme pozvaní počúvať Svätého Ducha a počúvať sa navzájom. Na stretnutí sa nehodnotí. Z každého stretnutia sa spíše zápisnica.
Témy dané Svätým Otcom sa môžu prispôsobiť našim miestnym podmienkam, prípadne ich doplniť, objasniť, zjednodušiť a prehĺbiť. Vademékum a Prípravný dokument ponúkajú v tomto smere nástroje, cesty a rady, aby mohli rôzne skupiny otázok inšpirovať konkrétne momenty modlitby, formácie, reflexie a výmeny skúseností.
10 tematických oblastí na konzultácie:
I. SPOLOČNÍCI NA CESTE: V Cirkvi a v spoločnosti ideme bok po boku po rovnakej ceste. Kto sú tí, čo vo vašej miestnej cirkvi „kráčajú spoločne“? Keď hovoríme „naša cirkev“, kto k nej patrí? Kto nás žiada, aby sme kráčali spoločne? Kto sú naši druhovia na ceste, aj mimo okruh Cirkvi? Aké osoby alebo skupiny sú ponechané, úmyselne alebo fakticky, na okraji?
II. POČÚVANIE: Počúvanie je prvým krokom, no vyžaduje si otvorenú myseľ a srdce, bez predsudkov. Komu naša partikulárna cirkev „dlží počúvanie“? Ako sú vypočutí laici, zvlášť mladí a ženy? Ako integrujeme prínos zasvätených osôb? Aký priestor má hlas menšín, odmietnutých a vylúčených? Dokážeme identifikovať predsudky a stereotypy, ktoré nám bránia v počúvaní? Ako načúvame sociálnemu a kultúrnemu kontextu, v ktorom žijeme?
III. VYJADRENIE NÁZORU: Všetci sú vyzvaní hovoriť s odvahou a parrésiou, t.j. zahrnúť slobodu, pravdu a lásku. Ako podporujeme v rámci nášho spoločenstva a jeho orgánov slobodný a autentický komunikačný štýl, bez dvojtvárnosti a oportunizmu? A ako je to voči spoločnosti, ktorej sme súčasťou? Kedy a ako dokážeme povedať to, čo nám leží na srdci? Ako funguje vzťah s médiami (nielen katolíckymi)? Kto hovorí v mene kresťanského spoločenstva a ako sa vyberá?
IV. SLÁVENIE: „Spoločne kráčať“ je možné len vtedy, keď sa to zakladá na komunitnom počúvaní Božieho slova a na slávení Eucharistie. Akým spôsobom modlitba a liturgické slávenie reálne inšpiruje a orientuje naše „spoločné kráčanie“? Ako inšpirujú naše najdôležitejšie rozhodnutia? Ako podporujeme aktívnu účasť všetkých veriacich na liturgii a vykonávaní posväcovacej funkcie? Aký priestor má vykonávanie služieb lektorátu a akolytátu?
V. SPOLUZODPOVEDNOSŤ ZA MISIU: Synodalita je v službe misii Cirkvi, na ktorej sú povolaní podieľať sa všetci jej členovia. Keďže všetci sme misionárski učeníci, akým spôsobom je každý pokrstený povolaný stať sa protagonistom misie? Ako cirkevné spoločenstvo podporuje vlastných členov zapojených do služby v spoločnosti (v sociálnej a politickej oblasti, vo vedeckom výskume a vyučovaní, v oblasti sociálnej spravodlivosti, ochrany ľudských práv či starostlivosti o spoločný dom, atď.)? Ako im pomáha prežívať tieto úlohy v logike misie? Ako sa deje rozlišovanie týkajúce sa rozhodnutí súvisiacich s misiou a kto sa na ňom podieľa? Ako boli s ohľadom na účinné kresťanské svedectvo integrované a prispôsobené rôzne tradície, zvlášť tie východné? Ako funguje spolupráca na územiach, kde sú prítomné rôzne cirkvi sui iuris?
VI. DIALÓG V CIRKVI A SPOLOČNOSTI: Dialóg je cestou vytrvalosti, ktorá zahŕňa aj stíšenie a bolesť, ale je schopná prijať skúsenosti jednotlivcov i národov. Aké sú miesta a spôsoby dialógu v rámci našej partikulárnej cirkvi? Ako sa vyrovnávame s odlišnými pohľadmi, konfliktmi, ťažkosťami? Ako podporujeme spoluprácu so susednými diecézami, s náboženskými komunitami prítomnými na našom území a medzi nimi a tiež s laickými združeniami a hnutiami a medzi nimi navzájom, atď.? Aké skúsenosti s dialógom a spoločným úsilím máme spolu s veriacimi iných náboženstiev a s neveriacimi? Ako Cirkev vedie dialóg a učí sa od iných spoločenských inštitúcií: sveta politiky, ekonomiky, kultúry, občianskej spoločnosti, chudobných…?
VII. EKUMENIZMUS: Dialóg medzi kresťanmi z odlišných denominácií, zjednotenými jedným krstom, má osobitné miesto na synodálnej ceste. Aké vzťahy udržiavame s našimi bratmi a sestrami z iných kresťanských denominácií? Akých oblastí sa týkajú? Aké ovocie máme z tohto „spoločného kráčania“? S akými ťažkosťami sme sa stretli?
VIII. AUTORITA A SPOLUÚČASŤ: Synodálna Cirkev je Cirkev participatívna a spoluzodpovedná. Ako sa stanovujú ciele, ktoré treba sledovať, cesty k nim a kroky, ktoré treba uskutočniť? Ako sa vykonáva autorita v rámci našej partikulárnej cirkvi? Aká je prax tímovej práce a spoluzodpovednosti? Ako podporujeme laické služby a prevzatie zodpovednosti veriacimi? Ako fungujú synodálne orgány na úrovni partikulárnej cirkvi? Prináša to plodné skúsenosti?
IX. ROZLIŠOVANIE A ROZHODOVANIE: V synodálnom štýle sa rozhoduje prostredníctvom rozlišovania, na základe konsenzu, ktorý vyplýva so spoločnej poslušnosti voči Duchu. Pomocou akých postupov a metód sa spoločne rozlišuje a prijímajú rozhodnutia? Ako je možné ich zlepšiť? Ako podporujeme spoluúčasť na rozhodovaní v rámci hierarchicky štruktúrovaného spoločenstva? Ako skĺbiť konzultačnú fázu s rozhodovacou, decision-making proces s momentom decision-taking? Akým spôsobom a akými prostriedkami podporujeme transparentnosť a zodpovednosť?
X. FORMOVANIE V SYNODALITE: Spiritualita „spoločného kráčania“ sa má stať výchovným princípom pre formovanie ľudskej osoby a kresťana, rodín a spoločenstiev. Ako formujeme osoby, zvlášť tie, čo zastávajú zodpovedné úlohy v rámci kresťanskej komunity, aby boli schopné „spoločne kráčať“, počúvať sa navzájom a viesť dialóg? Akú formáciu ponúkame, pokiaľ ide o rozlišovanie a vykonávanie autority? Aké nástroje nám pomáhajú pochopiť dynamiku kultúry, v ktorej sme ponorení, a jej dopad na náš štýl prežívania Cirkvi?
10 témakör magyarul
1. TÁRSAK AZ ÚTON
Az Egyházban és a társadalomban egymás mellett járunk ugyanazon az úton. Helyi egyházunkban kik azok, akik „együtt járnak”? Kik azok, akik látszólag távolabb vannak egymástól? Hogyan vagyunk hivatottak arra, hogy társként növekedjünk? Milyen csoportok vagy egyének maradnak a periférián?
2. MEGHALLGATÁS
A meghallgatás az első lépés, amelyhez előítéletek nélküli nyitott elmére és szívre van
szükség. Hogyan szól hozzánk Isten azokon a hangokon keresztül, amelyeket néha figyelmen kívül hagyunk? Hogyan hallgatják meg a laikusokat, különösen a nőket és a fiatalokat? Mi segíti vagy gátolja a meghallgatásunkat? Mennyire hallgatjuk meg azokat, akik a periférián vannak? Hogyan integráljuk a megszentelt élet tagjainak hozzájárulását? Milyen korlátok tapasztalhatók a meghallgatásra való képességben, különösen akkor, ha másoknak más nézeteik vannak, mint nekünk? Milyen teret kap a kisebbségek hangja, különösen a szegénységet, marginalizálódást vagy társadalmi kirekesztést megtapasztalóké?
3. MEGNYILVÁNULÁS
Mindenkit meghívunk arra, hogy bátran és parrhesia, azaz szabadságban, igazságban és
szeretetben szólaljon meg. A bátor, őszinte és felelősségteljes megszólalást mi az, ami lehetővé teszi vagy akadályozza helyi egyházban és a társadalomban? Mikor és hogyan sikerül kimondani azt, ami számunkra fontos? Hogyan működik a kapcsolat a helyi médiával (nem csak a katolikus médiával)? Ki beszél a keresztény közösség nevében, és őket hogyan választják ki?
4. ÜNNEPLÉS
Az „együtt járás” csak akkor lehetséges, ha az Ige közös hallgatásán és az Eucharisztia
ünneplésén alapul. Hogyan inspirálja és irányítja az imádság és a liturgikus ünneplés a közös
életünket és közösségi küldetésünket? Hogyan inspirálják a legfontosabb döntéseket? Hogyan
segítjük elő a hívek aktív részvételét a liturgiában? Milyen teret kap a lektori és akolitusi szolgálatban való részvétel?
5. KÖZÖS KÜLDETÉSÜNKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG MEGOSZTÁSA
A szinodalitás az Egyház küldetésének szolgálatában áll, amelyben minden tagnak részt kell
vennie. Mivel mindannyian misszióra küldött tanítványok vagyunk, hogyan kaptak meghívást a megkeresztelt személyek, hogy részt vegyenek az Egyház missziójában? Mi akadályozza a
megkeresztelteket abban, hogy aktívan részt vegyenek a misszióban? A misszió mely területeit hanyagoljuk el? Hogyan támogatja a közösség azokat a tagjait, akik különböző módon szolgálják a társadalmat (társadalmi és politikai szerepvállalás, tudományos kutatás, oktatás, a társadalmi igazságosság előmozdítása, az emberi jogok védelme, környezetvédelem stb.) Hogyan segíti az Egyház tagjait abban, hogy missziós módon éljék meg a társadalom szolgálatát? Hogyan és ki által történnek a missziós döntésekkel kapcsolatos megkülönböztető döntések?
6. PÁRBESZÉD AZ EGYHÁZBAN ÉS A TÁRSADALOMBAN
A párbeszéd kitartást és türelmet igényel, de lehetővé teszi a kölcsönös megértést is. Milyen
mértékben találkoznak a közösségben a különböző népek a párbeszéd érdekében? Milyen helyei és eszközei vannak a párbeszédnek helyi egyházon belül? Hogyan segítjük elő az együttműködést a szomszédos egyházmegyékkel, a környező vallási közösségekkel, a laikus egyesületekkel és mozgalmakkal stb. való együttműködést? Hogyan kezeljük a zemléletmódbeli eltéréseket, a konfliktusokat és a nehézségeket? Az Egyház és a társadalom mely konkrét kérdéseire kell figyelmet fordítanunk? Milyen tapasztalataink vannak a árbeszéd és az együttműködés terén más vallások híveivel és azokkal, akik nem vallási kötődésűek? Hogyan folytat párbeszédet az Egyház a társadalom egyes szféráival és miként tanul a társadalom más szféráiból: a politika, a gazdaság, a kultúra, a civil társadalom képviselőitől és a szegényektől?
7. ÖKUMENIZMUS
Az egy keresztség által egységbe foglalt, de különböző felekezetű keresztények közötti
párbeszéd különleges helyet kap el a szinodusi úton. Milyen kapcsolatokat ápol egyházi közösségünk más keresztény hagyományok és felekezetek tagjaival? Mi az, ami közös bennünk, és hogyan haladunk előre? Az együtt járás milyen gyümölcsöt termett? Milyen ehézségek merültek fel? Hogyan tehetjük meg a következő lépést?
8. TEKINTÉLY ÉS RÉSZVÉTEL
A szindóusi egyház részvételi és társfelelős egyház. Miként határozza meg közösségünk a
kitűzendő célokat, az elérésükhöz vivő utat és a szükséges lépéseket? Hogyan gyakoroljuk a tekintélyt vagy a kormányzást a helyi egyházon belül? A gyakorlatban hogyan valósul meg a csapatmunka és a társfelelősség? Ki és hogyan végzi az értékelés feladatát? Hogyan segítik elő a laikusok szolgálatát és a laikusok felelősségét? Vannak-e helyi szinten gyümölcsöző tapasztalataink a szinodalitással kapcsolatosan? Hogyan működnek a szinodális testületek a helyi egyházak szintjén (tanácsadó testületek, tanácsok stb.)? Hogyan tudjuk megvalósítani a szinodális szemléletet a részvételben és a vezetésben?
9. MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ÉS DÖNTÉS
A szinódusi „stílusban” a döntéseket annak megkülönböztetésével hozzuk meg, hogy mit mond a Szentlélek a közösség által. Milyen módszereket és folyamatokat használunk a döntéshozatal során? Hogyan lehetne ezeket fejleszteni? Hogyan segítjük elő a hierarchikus struktúrákon belül a döntéshozatalban való részvételt? Segítenek-e döntéshozatali ódszereink abban, hogy Isten egész népét meghallgassuk? Milyen kapcsolat van a konzultáció és a döntéshozatal között, és hogyan ültetjük át ezeket a gyakorlatba? Milyen eszközöket és ljárásmódokat használunk az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdítására? Hogyan tudunk növekedni a közösségi lelki megkülönböztetésben?
10. ÖNMAGUNK FORMÁLÁSA A SZINODALITÁSBAN
A szinodalitás magában foglalja a változás iránti nyitottságot, a formálódást és a folyamatos
tanulást. Hogyan alakítja egyházi közösségünk az embereket, hogy képesek legyenek jobban együtt járni”, egymást meghallgatni, a misszióban részt venni és párbeszédet folytatni? Milyen képzést kínálunk a megkülönböztetés és a tekintély szinodális módon való yakorlásának elősegítésére? A szinódus honlapja javaslatokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan lehet e kérdéseket